| 1. |
|
|
| 2. |
|
|
| 3. |
- Blomqvist, Tünde, PhD, 1977-
(författare)
-
Svédmagyar irodalom
- 2017
-
Ingår i: Skandinavisztikai Füzetek. - Budapest. - 0236-6010. ; 11, s. 53-68
-
Tidskriftsartikel (refereegranskat)
|
|
| 4. |
- Éva, Hadházi, et al.
(författare)
-
Elozetes eredmények egy magyar mintán kidolgozott Intrauterin Kapcsolati Kérdoív méréses tapasztalatairól-pilot study
- 2017
-
Ingår i: Mentalhigiene es Pszichoszomatika. - : Akademiai Kiado Zrt.. - 1419-8126 .- 1786-3759. ; 18:3, s. 263-300
-
Tidskriftsartikel (refereegranskat)abstract
- Background: The effects of "maternal environment" on fetal development have been studied since the eighties, but the results regarding the features which influence mother-fetus relationship are inconsistent. Aim: To develop a mother-fetus relationship assessment scale on a Hungarian sample, and to reveal the factors that determine mother-fetus bonding. Method: 114 pregnant women, between 15 and 38 weeks of gestational age, filled out the Intrauterine Relationship Questionnaire, the Hungarian version of Maternal Fetal Attachment Scale, Intimate Bond Measurement and Parental Bonding Instrument. Results: our 28 items Intrauterine Relationship Questionnaire's (IURQ) factor structure indicators proved to remain below the expectations (RMSEA =. 08, χ 2/df = 1.645, NFI =. 85, CFI =. 87). The eight subscales' Cronbach's alphas are between. 56 and. 93. With exploratory factor analysis we managed to develop a shortened version model (IURQ-S), with better psychometric characteristics, which contains 12 items and 3 subscales (RMSEA =. 08, χ 2/df = 1.660, NFI =. 95, CFI =. 96). The internal consistency of IURQ-S is high, Cronbach's alphas range from. 81 to. 93. For further analyses we used the IURQ-S model. Our questionnaire correlate with MFAS-HU but their dimensions are not entirely overlapping. In accordance with international experiences we found that a mother reaches significantly higher scores on the mother-fetus relationship scale, if she can be characterized with any of the following: married, has high contribution to family income, no previous experience of miscarriage, born in natural way, without any intervention, definitely knows or definitely does not know the fetus' sex. The time of the pregnancy had no substantial effect, neither had the educational background of the mother or whether the pregnancy was planned. The method of conception, the number of children born previously and the fetal movement did not prove to be decisive either. Fetal attachment correlated with partnership intimacy: higher mother-fetus attachment scores were found with higher perceived care and lower perceived control. The mother's own parental bonding, her perceived maternal and paternal love was found to be in positive correlation with her attachment to her fetus. Conclusions: The questionnaire reliability is promising, but further validity examinations are needed in a larger, more heterogeneous sample. The results have drawn our attention to the importance of parental bonding and perceived partner care during pregnancy, and can help prevention of early attachment disfunction.
|
|
| 5. |
- Frida, Katona, et al.
(författare)
-
A melanoma és az agyi áttétképzödés molekuláris háttere
- 2017
-
Ingår i: Orvosi Hetilap. - : Akademiai Kiado Zrt.. - 0030-6002 .- 1788-6120. ; 158:28, s. 1083-1091
-
Forskningsöversikt (refereegranskat)abstract
- Malignant melanoma is one of the most aggressive tumors which often gives metastasis to distant organs thereby limiting the chances of survival. Brain metastasis occurs in nearly half of the advanced tumors. In order to improve outcome early diagnosis is important. The discovery and better understanding of genetic and epigenetic changes is essential for developing new effective therapies, which can designate promising therapeutic targets. Melanoma most often is caused by gene mutations of the mitogen-activated protein kinase pathway, the phosphatidylinositol 3-kinase signaling pathway, and the cell cycle regulatory molecules, respectively. The molecular process of brain metastasis has not been fully elucidated. In our review we summarize the genetic alterations and molecular mechanisms playing a role in the development of melanoma and its brain metastasis.
|
|
| 6. |
|
|
| 7. |
|
|
| 8. |
- Gál, Csilla V
(författare)
-
A városi tér szerkezete és hatása a mikroklímára [Urban space and structure and its effect on the urban microclimate]
- 2017
-
Ingår i: 43. Meteorológiai Tudományos Napok. 2017. November 23-24. Mikro- és mezoskálájú légköri folyamatok modellezése. Az előadások összefoglalói.. - Budapest, Hungary. - 9789639931145
-
Konferensbidrag (refereegranskat)abstract
- A városok sajátos éghajlata, a városklíma, a természetes környezethez képest módosult éghajlattal jellemezhető. A klímaparaméterek városi módosulásának hátterében a beépített felszínek megváltozott energiaháztartása áll. Míg a városok éghajlata markánsan elkülönül a környező természetes területek éghajlatától, a városokon belül is jelentős klimatikus különbségek alakulnak ki. Ezen különbségek kialakulására alapvető hatással van a beépítettség foka, valamint a zöld területek részaránya. A városokon belüli éghajlati különbségek tanulmányozása mérések és numerikus szimulációk révén lehetséges. Utóbbiak segítségével széleskörűen tanulmányozható a beépítettség, a városokra jellemző mesterséges anyagok, valamint a városon belül alkalmazott zöld- és kék infrastruktúra elemeinek hatása a kialakuló mikro- és lokális éghajlatra, illetve mindezek hatása a lakosok komfortérzetére. Eme ismeretanyagra alapozva megfogalmazhatók olyan várostervezési irányelvek, melyekkel az éghajlatváltozással kombinálódó városklíma negatív hatásai mérsékelhetőek, s a városlakók számára klimatikus szempontból élhetőbb környezet teremthető.Tanulmányomban Budapest jellemző városi beépítési formáit, s a köztük lévő mikroklimatikus különbségeket vizsgálom numerikus szimulációk útján, különös tekintettel a nyári hőterhelés mérséklésére irányuló várostervezési beavatkozások eredményességére az egyes beépítési formák esetén. Az egyik ilyen beavatkozás az épülethomlokzatok albedójának növelése nagyobb sugárzás-visszaverő képességű anyagok, illetve festékek alkalmazása révén. Egy másik jellemző beavatkozás a zöldterületek részarányának növelése, melyet tanulmányomban a lombkorona borítás értékének változtatásával vizsgálok. A különféle beépítési formák, homlokzat albedók és korona borítottság értékek komplex hatásának feltárására az ENVI-met szimulációs software-t alkalmaztam. Az eredmények alapján elmondható, hogy a megnövekedett albedó következtében a napsugárzásnak kitett homlokzatok hőmérséklete – s ez által az épületek hőterhelése is – csökken. A visszavert sugárzási hányad megnövekedése azonban az épületek között sugárzás többletként jelenik meg, mely többlet a nem módosított albedójú felületek (utak, terek) nagyobb sugárzási terheléséhez és ezáltal a városi határréteg felmelegedéséhez vezet. Ezzel ellentétben, a korona borítottság növelése a városi határrétegben a rövidhullámú sugárzás és a léghőmérséklet csökkenését eredményezi. Mivel ezen tényezők hatása a lakosok komfortérzetét és az épületeket érő hőterhelést is előnyösen befolyásolja, a közterületek fásítása a nyári hőterhelés mérséklésére irányuló várostervezési beavatkozás egyik hatásos eszköze lehet.
|
|
| 9. |
- Kántor, Noémi, et al.
(författare)
-
Mikroklíma modellezés a városi közterülettervezés szolgálatában [Microclimate modeling at the service of urban public space design]
- 2017
-
Ingår i: Meteorológiai Tudományos Napok. 2017. November 23-24. Mikro- és mezoskálájú légköri folyamatok modellezése. Az előadások összefoglalói.. - Budapest, Hungary. - 9789639931145
-
Konferensbidrag (refereegranskat)abstract
- Európa lakosságának mintegy kétharmada már most is városi környezetben él, s a városi populáció aránya 2050-re várhatóan 80% fölé fog emelkedni. Mivel a városokra jellemző többlet hőmennyiség, valamint a városok csökkent átszellőzési képessége tovább súlyosbítják a klímaváltozással járó hőmérsékletemelkedést, a – várhatóan egyre gyakoribbá, hosszabbá és intenzívebbé váló – hőhullámok hatásai különösen a városlakók egészségét veszélyeztetik. Ennél fogva a nyári hőség káros következményeinek megelőzése a várostervezés egyik kiemelt feladata. A természet- alapú megoldások (Nature-Based Solutions, NBS) egy újonnan bevezetett fogalom a környezetkutatás és környezet- gazdálkodás területén, mely a klímaváltozással járó kihívások kezelésére természetes tényezőket, illetve folyamatokat ajánl. Ebben a tanulmányban – a négyéves Nature4Cities projekt keretein belül – a fás vegetáció hőstressz-mérséklő kapacitását vettük górcső alá egyrészt terepi mérések, másrészt numerikus szimulációk segítségével.A léghőmérséklet korántsem az egyedüli paraméter az emberi szervezet hőháztartása szempontjából. Sőt, számos humán-biometeorológiai tanulmány rámutatott már a sugárzási viszonyok vezető szerepére a nyári hőterhelés kialakulásában. Éppen ezért tanulmányunkban a biometeorológiai vizsgálatok kulcsparaméterére, az átlagos sugárzási hőmérsékletre (Mean Radiant Temperature, Tmrt), illetve ennek a fás vegetáció általi mérséklésére helyeztük a hangsúlyt.Tanulmányunk első részében három, a város-biometeorológia területén gyakran alkalmazott mikroklíma modellt (RayMan, ENVI-met, SOLWEIG) hasonlítottunk össze a tekintetben, hogy mennyire képesek a Tmrt valós értékeinek szimulálására. A modellellenőrzéshez egy derült égboltviszonyokkal jellemezhető késő nyári nap humán- biometeorológiai méréssorozatának adatait használtuk fel. A 26-órás mérés során a szegedi Bartók Béla tér öt különböző pontján rögzítettük a rövid-, és hosszúhullámú sugárzási mérleg komponenseket, hogy azokból a leghitelesebb biometeorológiai eljárás szerint Tmrt-t számoljunk. A három mikroklíma-modell közül a SOLWEIG szolgáltatta a leghitelesebb eredményeket, így később ezt a modellt használtuk arra, hogy összehasonlítsuk különféle fásítási szcenáriók hőstressz-mérséklő hatását – ugyancsak a szegedi Bartók Béla téri mintaterületen. A szimulációk alapján a lombkorona transzmisszivitásának (sugárzásáteresztő képességének) változtatása kisebb, míg azonos korona-térfogat mellett a lombkorona méretének (több kis fa vs. kevesebb nagyobb fa), valamint a fák területen belüli elrendezésének változtatása (egyenletesen vs. csak az épülethomlokzatok mentén ültetett fák) jelentősebb Tmrt módosítást eredményezett.
|
|
| 10. |
|
|
