Sökning: id:"swepub:oai:DiVA.org:du-26924" >
A városi tér szerke...
A városi tér szerkezete és hatása a mikroklímára [Urban space and structure and its effect on the urban microclimate]
-
- Gál, Csilla V (författare)
- Högskolan Dalarna,Energiteknik
-
(creator_code:org_t)
- Budapest, Hungary, 2017
- 2017
- Ungerska.
-
Ingår i: 43. Meteorológiai Tudományos Napok. 2017. November 23-24. Mikro- és mezoskálájú légköri folyamatok modellezése. Az előadások összefoglalói.. - Budapest, Hungary. - 9789639931145
- Relaterad länk:
-
https://doi.org/10.2...
-
visa fler...
-
https://urn.kb.se/re...
-
https://doi.org/10.2...
-
visa färre...
Abstract
Ämnesord
Stäng
- A városok sajátos éghajlata, a városklíma, a természetes környezethez képest módosult éghajlattal jellemezhető. A klímaparaméterek városi módosulásának hátterében a beépített felszínek megváltozott energiaháztartása áll. Míg a városok éghajlata markánsan elkülönül a környező természetes területek éghajlatától, a városokon belül is jelentős klimatikus különbségek alakulnak ki. Ezen különbségek kialakulására alapvető hatással van a beépítettség foka, valamint a zöld területek részaránya. A városokon belüli éghajlati különbségek tanulmányozása mérések és numerikus szimulációk révén lehetséges. Utóbbiak segítségével széleskörűen tanulmányozható a beépítettség, a városokra jellemző mesterséges anyagok, valamint a városon belül alkalmazott zöld- és kék infrastruktúra elemeinek hatása a kialakuló mikro- és lokális éghajlatra, illetve mindezek hatása a lakosok komfortérzetére. Eme ismeretanyagra alapozva megfogalmazhatók olyan várostervezési irányelvek, melyekkel az éghajlatváltozással kombinálódó városklíma negatív hatásai mérsékelhetőek, s a városlakók számára klimatikus szempontból élhetőbb környezet teremthető.Tanulmányomban Budapest jellemző városi beépítési formáit, s a köztük lévő mikroklimatikus különbségeket vizsgálom numerikus szimulációk útján, különös tekintettel a nyári hőterhelés mérséklésére irányuló várostervezési beavatkozások eredményességére az egyes beépítési formák esetén. Az egyik ilyen beavatkozás az épülethomlokzatok albedójának növelése nagyobb sugárzás-visszaverő képességű anyagok, illetve festékek alkalmazása révén. Egy másik jellemző beavatkozás a zöldterületek részarányának növelése, melyet tanulmányomban a lombkorona borítás értékének változtatásával vizsgálok. A különféle beépítési formák, homlokzat albedók és korona borítottság értékek komplex hatásának feltárására az ENVI-met szimulációs software-t alkalmaztam. Az eredmények alapján elmondható, hogy a megnövekedett albedó következtében a napsugárzásnak kitett homlokzatok hőmérséklete – s ez által az épületek hőterhelése is – csökken. A visszavert sugárzási hányad megnövekedése azonban az épületek között sugárzás többletként jelenik meg, mely többlet a nem módosított albedójú felületek (utak, terek) nagyobb sugárzási terheléséhez és ezáltal a városi határréteg felmelegedéséhez vezet. Ezzel ellentétben, a korona borítottság növelése a városi határrétegben a rövidhullámú sugárzás és a léghőmérséklet csökkenését eredményezi. Mivel ezen tényezők hatása a lakosok komfortérzetét és az épületeket érő hőterhelést is előnyösen befolyásolja, a közterületek fásítása a nyári hőterhelés mérséklésére irányuló várostervezési beavatkozás egyik hatásos eszköze lehet.
Ämnesord
- NATURVETENSKAP -- Geovetenskap och miljövetenskap -- Klimatforskning (hsv//swe)
- NATURAL SCIENCES -- Earth and Related Environmental Sciences -- Climate Research (hsv//eng)
Nyckelord
- Energy and Built Environments
- Energi och samhällsbyggnad
Publikations- och innehållstyp
- ref (ämneskategori)
- kon (ämneskategori)
Hitta via bibliotek
Till lärosätets databas