| 1. |
- Gál, Csilla V
(author)
-
A városi tér szerkezete és hatása a mikroklímára [Urban space and structure and its effect on the urban microclimate]
- 2017
-
In: 43. Meteorológiai Tudományos Napok. 2017. November 23-24. Mikro- és mezoskálájú légköri folyamatok modellezése. Az előadások összefoglalói.. - Budapest, Hungary. - 9789639931145
-
Conference paper (peer-reviewed)abstract
- A városok sajátos éghajlata, a városklíma, a természetes környezethez képest módosult éghajlattal jellemezhető. A klímaparaméterek városi módosulásának hátterében a beépített felszínek megváltozott energiaháztartása áll. Míg a városok éghajlata markánsan elkülönül a környező természetes területek éghajlatától, a városokon belül is jelentős klimatikus különbségek alakulnak ki. Ezen különbségek kialakulására alapvető hatással van a beépítettség foka, valamint a zöld területek részaránya. A városokon belüli éghajlati különbségek tanulmányozása mérések és numerikus szimulációk révén lehetséges. Utóbbiak segítségével széleskörűen tanulmányozható a beépítettség, a városokra jellemző mesterséges anyagok, valamint a városon belül alkalmazott zöld- és kék infrastruktúra elemeinek hatása a kialakuló mikro- és lokális éghajlatra, illetve mindezek hatása a lakosok komfortérzetére. Eme ismeretanyagra alapozva megfogalmazhatók olyan várostervezési irányelvek, melyekkel az éghajlatváltozással kombinálódó városklíma negatív hatásai mérsékelhetőek, s a városlakók számára klimatikus szempontból élhetőbb környezet teremthető.Tanulmányomban Budapest jellemző városi beépítési formáit, s a köztük lévő mikroklimatikus különbségeket vizsgálom numerikus szimulációk útján, különös tekintettel a nyári hőterhelés mérséklésére irányuló várostervezési beavatkozások eredményességére az egyes beépítési formák esetén. Az egyik ilyen beavatkozás az épülethomlokzatok albedójának növelése nagyobb sugárzás-visszaverő képességű anyagok, illetve festékek alkalmazása révén. Egy másik jellemző beavatkozás a zöldterületek részarányának növelése, melyet tanulmányomban a lombkorona borítás értékének változtatásával vizsgálok. A különféle beépítési formák, homlokzat albedók és korona borítottság értékek komplex hatásának feltárására az ENVI-met szimulációs software-t alkalmaztam. Az eredmények alapján elmondható, hogy a megnövekedett albedó következtében a napsugárzásnak kitett homlokzatok hőmérséklete – s ez által az épületek hőterhelése is – csökken. A visszavert sugárzási hányad megnövekedése azonban az épületek között sugárzás többletként jelenik meg, mely többlet a nem módosított albedójú felületek (utak, terek) nagyobb sugárzási terheléséhez és ezáltal a városi határréteg felmelegedéséhez vezet. Ezzel ellentétben, a korona borítottság növelése a városi határrétegben a rövidhullámú sugárzás és a léghőmérséklet csökkenését eredményezi. Mivel ezen tényezők hatása a lakosok komfortérzetét és az épületeket érő hőterhelést is előnyösen befolyásolja, a közterületek fásítása a nyári hőterhelés mérséklésére irányuló várostervezési beavatkozás egyik hatásos eszköze lehet.
|
|
