1. |
|
|
2. |
|
|
3. |
|
|
4. |
|
|
5. |
|
|
6. |
|
|
7. |
- Gál, Csilla V
(författare)
-
A városi tér szerkezete és hatása a mikroklímára [Urban space and structure and its effect on the urban microclimate]
- 2017
-
Ingår i: 43. Meteorológiai Tudományos Napok. 2017. November 23-24. Mikro- és mezoskálájú légköri folyamatok modellezése. Az előadások összefoglalói.. - Budapest, Hungary. - 9789639931145
-
Konferensbidrag (refereegranskat)abstract
- A városok sajátos éghajlata, a városklíma, a természetes környezethez képest módosult éghajlattal jellemezhető. A klímaparaméterek városi módosulásának hátterében a beépített felszínek megváltozott energiaháztartása áll. Míg a városok éghajlata markánsan elkülönül a környező természetes területek éghajlatától, a városokon belül is jelentős klimatikus különbségek alakulnak ki. Ezen különbségek kialakulására alapvető hatással van a beépítettség foka, valamint a zöld területek részaránya. A városokon belüli éghajlati különbségek tanulmányozása mérések és numerikus szimulációk révén lehetséges. Utóbbiak segítségével széleskörűen tanulmányozható a beépítettség, a városokra jellemző mesterséges anyagok, valamint a városon belül alkalmazott zöld- és kék infrastruktúra elemeinek hatása a kialakuló mikro- és lokális éghajlatra, illetve mindezek hatása a lakosok komfortérzetére. Eme ismeretanyagra alapozva megfogalmazhatók olyan várostervezési irányelvek, melyekkel az éghajlatváltozással kombinálódó városklíma negatív hatásai mérsékelhetőek, s a városlakók számára klimatikus szempontból élhetőbb környezet teremthető.Tanulmányomban Budapest jellemző városi beépítési formáit, s a köztük lévő mikroklimatikus különbségeket vizsgálom numerikus szimulációk útján, különös tekintettel a nyári hőterhelés mérséklésére irányuló várostervezési beavatkozások eredményességére az egyes beépítési formák esetén. Az egyik ilyen beavatkozás az épülethomlokzatok albedójának növelése nagyobb sugárzás-visszaverő képességű anyagok, illetve festékek alkalmazása révén. Egy másik jellemző beavatkozás a zöldterületek részarányának növelése, melyet tanulmányomban a lombkorona borítás értékének változtatásával vizsgálok. A különféle beépítési formák, homlokzat albedók és korona borítottság értékek komplex hatásának feltárására az ENVI-met szimulációs software-t alkalmaztam. Az eredmények alapján elmondható, hogy a megnövekedett albedó következtében a napsugárzásnak kitett homlokzatok hőmérséklete – s ez által az épületek hőterhelése is – csökken. A visszavert sugárzási hányad megnövekedése azonban az épületek között sugárzás többletként jelenik meg, mely többlet a nem módosított albedójú felületek (utak, terek) nagyobb sugárzási terheléséhez és ezáltal a városi határréteg felmelegedéséhez vezet. Ezzel ellentétben, a korona borítottság növelése a városi határrétegben a rövidhullámú sugárzás és a léghőmérséklet csökkenését eredményezi. Mivel ezen tényezők hatása a lakosok komfortérzetét és az épületeket érő hőterhelést is előnyösen befolyásolja, a közterületek fásítása a nyári hőterhelés mérséklésére irányuló várostervezési beavatkozás egyik hatásos eszköze lehet.
|
|
8. |
- Kántor, Noémi, et al.
(författare)
-
Mikroklíma modellezés a városi közterülettervezés szolgálatában [Microclimate modeling at the service of urban public space design]
- 2017
-
Ingår i: Meteorológiai Tudományos Napok. 2017. November 23-24. Mikro- és mezoskálájú légköri folyamatok modellezése. Az előadások összefoglalói.. - Budapest, Hungary. - 9789639931145
-
Konferensbidrag (refereegranskat)abstract
- Európa lakosságának mintegy kétharmada már most is városi környezetben él, s a városi populáció aránya 2050-re várhatóan 80% fölé fog emelkedni. Mivel a városokra jellemző többlet hőmennyiség, valamint a városok csökkent átszellőzési képessége tovább súlyosbítják a klímaváltozással járó hőmérsékletemelkedést, a – várhatóan egyre gyakoribbá, hosszabbá és intenzívebbé váló – hőhullámok hatásai különösen a városlakók egészségét veszélyeztetik. Ennél fogva a nyári hőség káros következményeinek megelőzése a várostervezés egyik kiemelt feladata. A természet- alapú megoldások (Nature-Based Solutions, NBS) egy újonnan bevezetett fogalom a környezetkutatás és környezet- gazdálkodás területén, mely a klímaváltozással járó kihívások kezelésére természetes tényezőket, illetve folyamatokat ajánl. Ebben a tanulmányban – a négyéves Nature4Cities projekt keretein belül – a fás vegetáció hőstressz-mérséklő kapacitását vettük górcső alá egyrészt terepi mérések, másrészt numerikus szimulációk segítségével.A léghőmérséklet korántsem az egyedüli paraméter az emberi szervezet hőháztartása szempontjából. Sőt, számos humán-biometeorológiai tanulmány rámutatott már a sugárzási viszonyok vezető szerepére a nyári hőterhelés kialakulásában. Éppen ezért tanulmányunkban a biometeorológiai vizsgálatok kulcsparaméterére, az átlagos sugárzási hőmérsékletre (Mean Radiant Temperature, Tmrt), illetve ennek a fás vegetáció általi mérséklésére helyeztük a hangsúlyt.Tanulmányunk első részében három, a város-biometeorológia területén gyakran alkalmazott mikroklíma modellt (RayMan, ENVI-met, SOLWEIG) hasonlítottunk össze a tekintetben, hogy mennyire képesek a Tmrt valós értékeinek szimulálására. A modellellenőrzéshez egy derült égboltviszonyokkal jellemezhető késő nyári nap humán- biometeorológiai méréssorozatának adatait használtuk fel. A 26-órás mérés során a szegedi Bartók Béla tér öt különböző pontján rögzítettük a rövid-, és hosszúhullámú sugárzási mérleg komponenseket, hogy azokból a leghitelesebb biometeorológiai eljárás szerint Tmrt-t számoljunk. A három mikroklíma-modell közül a SOLWEIG szolgáltatta a leghitelesebb eredményeket, így később ezt a modellt használtuk arra, hogy összehasonlítsuk különféle fásítási szcenáriók hőstressz-mérséklő hatását – ugyancsak a szegedi Bartók Béla téri mintaterületen. A szimulációk alapján a lombkorona transzmisszivitásának (sugárzásáteresztő képességének) változtatása kisebb, míg azonos korona-térfogat mellett a lombkorona méretének (több kis fa vs. kevesebb nagyobb fa), valamint a fák területen belüli elrendezésének változtatása (egyenletesen vs. csak az épülethomlokzatok mentén ültetett fák) jelentősebb Tmrt módosítást eredményezett.
|
|
9. |
- Károly, Csaba, 1974-
(författare)
-
Toboz és doboz. Két vitatott eredetű szavunk
- 2008
-
Ingår i: A nyelvtörténeti kutatásokújabb eredményei 5. - Szeged : JATEPress. - 9789634828624 ; , s. 113-126
-
Konferensbidrag (refereegranskat)
|
|
10. |
|
|