| 1. |
- Kántor, Noémi, et al.
(author)
-
Mikroklíma modellezés a városi közterülettervezés szolgálatában [Microclimate modeling at the service of urban public space design]
- 2017
-
In: Meteorológiai Tudományos Napok. 2017. November 23-24. Mikro- és mezoskálájú légköri folyamatok modellezése. Az előadások összefoglalói.. - Budapest, Hungary. - 9789639931145
-
Conference paper (peer-reviewed)abstract
- Európa lakosságának mintegy kétharmada már most is városi környezetben él, s a városi populáció aránya 2050-re várhatóan 80% fölé fog emelkedni. Mivel a városokra jellemző többlet hőmennyiség, valamint a városok csökkent átszellőzési képessége tovább súlyosbítják a klímaváltozással járó hőmérsékletemelkedést, a – várhatóan egyre gyakoribbá, hosszabbá és intenzívebbé váló – hőhullámok hatásai különösen a városlakók egészségét veszélyeztetik. Ennél fogva a nyári hőség káros következményeinek megelőzése a várostervezés egyik kiemelt feladata. A természet- alapú megoldások (Nature-Based Solutions, NBS) egy újonnan bevezetett fogalom a környezetkutatás és környezet- gazdálkodás területén, mely a klímaváltozással járó kihívások kezelésére természetes tényezőket, illetve folyamatokat ajánl. Ebben a tanulmányban – a négyéves Nature4Cities projekt keretein belül – a fás vegetáció hőstressz-mérséklő kapacitását vettük górcső alá egyrészt terepi mérések, másrészt numerikus szimulációk segítségével.A léghőmérséklet korántsem az egyedüli paraméter az emberi szervezet hőháztartása szempontjából. Sőt, számos humán-biometeorológiai tanulmány rámutatott már a sugárzási viszonyok vezető szerepére a nyári hőterhelés kialakulásában. Éppen ezért tanulmányunkban a biometeorológiai vizsgálatok kulcsparaméterére, az átlagos sugárzási hőmérsékletre (Mean Radiant Temperature, Tmrt), illetve ennek a fás vegetáció általi mérséklésére helyeztük a hangsúlyt.Tanulmányunk első részében három, a város-biometeorológia területén gyakran alkalmazott mikroklíma modellt (RayMan, ENVI-met, SOLWEIG) hasonlítottunk össze a tekintetben, hogy mennyire képesek a Tmrt valós értékeinek szimulálására. A modellellenőrzéshez egy derült égboltviszonyokkal jellemezhető késő nyári nap humán- biometeorológiai méréssorozatának adatait használtuk fel. A 26-órás mérés során a szegedi Bartók Béla tér öt különböző pontján rögzítettük a rövid-, és hosszúhullámú sugárzási mérleg komponenseket, hogy azokból a leghitelesebb biometeorológiai eljárás szerint Tmrt-t számoljunk. A három mikroklíma-modell közül a SOLWEIG szolgáltatta a leghitelesebb eredményeket, így később ezt a modellt használtuk arra, hogy összehasonlítsuk különféle fásítási szcenáriók hőstressz-mérséklő hatását – ugyancsak a szegedi Bartók Béla téri mintaterületen. A szimulációk alapján a lombkorona transzmisszivitásának (sugárzásáteresztő képességének) változtatása kisebb, míg azonos korona-térfogat mellett a lombkorona méretének (több kis fa vs. kevesebb nagyobb fa), valamint a fák területen belüli elrendezésének változtatása (egyenletesen vs. csak az épülethomlokzatok mentén ültetett fák) jelentősebb Tmrt módosítást eredményezett.
|
|
